Authors:Anita Barabás Pages: 7 - 22 Abstract: A sötét minták olyan tervezési technikák, amelyek célja az emberek viselkedésének manipulálása azáltal, hogy befolyásolják a döntéseiket, növelik az alkalmazások használati idejét, illetve az elkövetkező időszakban történő vásárlások számát. A sötét minták gyakran a felhasználók figyelmen kívül hagyásával, illetve a felhasználók észrevétele nélkül használják ki a felhasználók gyengeségeit. A sötét minták súlyos etikai és jogi kérdéseket vetnek fel, és éppen ezért fontos, hogy a tervezők és a fejlesztők megértsék, hogy milyen hatásokat gyakorolnak az emberekre. A kutatásom célja a sötét minták azonosítása, valamint a hatásuk felmérése és az etikai kérdések vizsgálata. A kutatási eredmények segíthetnek a tervezőknek és a fejlesztőknek abban, hogy felhasználóbarát és etikus alkalmazásokat alakítsanak ki. Az interdiszciplináris megközelítés szerint a reklámjog és a sötét minták között szoros összefüggés van. A sötét minták használata ugyanis gyakran etikai és jogi kérdéseket vet fel, amelyeket a reklámjog szabályoz. A reklám jogi keretei meghatározzák, hogy milyen módon és milyen tartalommal lehet reklámot készíteni, illetve milyen módon lehet az emberek viselkedését befolyásolni. A sötét minták használata gyakran ellentétes az etikai és jogi előírásokkal, és ezért fontos, hogy a reklám jogi keretei megfelelően szabályozzák a sötét minták alkalmazását. PubDate: 2023-10-26 DOI: 10.47745/ERJOG.2023.01.01
Authors:László Leszkoven Pages: 23 - 35 Abstract: A jelen tanulmány a kolozsvári Sapientia egyetem jogi oktatásában használt tankönyvének áttekintése margóján egyes általános következtetések megfogalmazását célozza a polgári jog kapcsán. A könyv a román polgári jogot a román mellett magyar nyelven is tanuló joghallgatók számára nyújt segítséget. A tankönyv a román polgári jog általános részét tekinti át rendkívül részletesen, joghallgatók számára fontos alaptudást átadva. Számos kérdést kivételes mélységben tárgyal, szemléletes példái a joghallgatók dolgát könnyítik meg, gyakorlatias megközelítésmódja miatt azonban a praktikus jogászok érdeklődésére is számot tarthat. PubDate: 2023-10-26 DOI: 10.47745/ERJOG.2023.01.02
Authors:Gabriella Klára Molnár Pages: 37 - 49 Abstract: Kétségtelen, hogy a víz, vagy ahogyan gyakran nevezik, a „kék arany”, alapvető létszükségletünk. Víz nélkül elképzelhetetlen az élet, és a megfelelő életminőség, a levegővel együtt, a víz, a legfontosabb erőforrásaink közé tartozik. A vízhez való jogunk védelme azonban csak az elmúlt évszázadban alakult ki, formai és tartalmi elemei, helye az alapvető emberi jogok rendszerében jelentős fejlődésen ment keresztül, tartalma jelenleg is bővül, viszonya az alapvető emberi jogokkal olykor még vitatott. A nemzetközi jog már a XX. század második felétől foglalkozik a vízhez való joggal, de az elmúlt néhány évtizedben, a környezetvédelmi és természetvédelmi jogágakon túl, egyéb jogterületek, mint az alkotmányjog is érdeklődést mutatnak a vízhez való jog iránt. A vízhez való jogot számos ország emelte alkotmányos szintre, ezáltal hangsúlyozva a vízhez való jognak szentelt fontosságot és védelmi igényt. PubDate: 2023-10-26 DOI: 10.47745/ERJOG.2023.01.03
Authors:Gellért Nagy Pages: 51 - 66 Abstract: Az uniós jog–nemzeti alkotmányok viszonyban megfigyelhető, hogy amíg az Unió a gyorsabb integrációt tartja szem előtt, addig a nemzeti alkotmánybíróságok fenntartanak a tagállamok számára úgynevezett identitási klauzulákat. Ugyanakkor ezen identitási klauzulák fogalmának tisztázása és kötőerejének meghatározása még várat magára. Annak érdekében, hogy a nemzeti alkotmánybíróságok által kialakított identitásteszt alkalmazása eredményes legyen, fontos az identitási elemek minél előbbi konkrét behatárolása. Noha az alkotmányos identitás szükségessége kapcsán az alkotmánybíróságok és az Európai Unió Bírósága között egyetértés van, az identitás tartalmi elemei tekintetében még nem alakult ki konszenzus. Mindemellett az uniós jog és a nemzeti alkotmányok viszonyában felmerült egy, az előzőnél kevésbé vitatott, ám annál gyakorlatibb kérdés is, amely az uniós jog viszonyítási pontként szolgáló normaként történő hivatkozását érinti. A továbbiakban e problémát elsősorban a román Alkotmánybíróság gyakorlatának szemszögéből kívánom elemezni. PubDate: 2023-10-26 DOI: 10.47745/ERJOG.2023.01.04
Authors:Tamás Nótári Pages: 67 - 83 Abstract: A tanulmány első részében a cicerói levélcorpus általános jellemzőinek, a levelek alapvető jellegzetességeinek és formai jegyeinek bemutatását követően egyfelől az epistulákban megjelenő barátságkoncepciót, másfelől Cicerónak Atticushoz (vagyis levelei felének címzettjéhez, valamint legtartósabb és legközelibb barátjához) fűződő viszonyát elemzi a szerző. A tanulmány második részében a cicerói levelekből körvonalazódó családi szálakra fókuszál: először Cicerónak feleségéhez, Terentiához, illetve gyermekeihez, Tulliához és Marcushoz fűződő kapcsolatát elemzi, majd a leánya, Tullia halála feletti gyász megjelenését és a gyászidőszakban a barátok vigasztalói (consulatori) szerepét vizsgálja, amely egyúttal teljesebbé teszi az előző részben vázolt officia amicitiae római koncepcióját. PubDate: 2023-10-26 DOI: 10.47745/ERJOG.2023.01.05
Authors:Előd Pál Pages: 85 - 109 Abstract: A gazdasági társaság ügyvezetőjének felelőssége különös jelentőséggel bír a gazdasági jogban. E felelősség kiemelten nagy hangsúlyt kap azon esetekben, amikor a gazdasági társaság fizetésképtelenné válik, ezzel veszélyeztetve a hitelbiztonságot és más társaságok fizetőképességét egyaránt. Ilyenkor a jogalkotó az ügyvezető felelősségének különleges alakzatait is előírja annak jogellenes magatartásából fakadó károk enyhítésére. A jelen tanulmány a román jogban vizsgálja ezen alakzatokat. A szerző ismerteti az ügyvezetői felelősségnek a román polgári és társasági jogban előírt szabályait és a vonatkozó joggyakorlatot, majd a fizetésképtelenségi eljárásban alkalmazandó különös szabályozás bemutatására tér ki. Kifejti az ügyvezető felelősségének ezen eljárásban érvényesülő különös eseteit, amikor az illető magatartások a társaság fizetésképtelenségét eredményezték. Ilyen esetek: a társasági vagyon, illetve a társaság hitelének az ügyvezető általi eltérítése, a gazdasági tevékenység társasági formában álcázott személyes végzése, a jogi személy gazdasági érdekeivel ellentétes, de az ügyvezető személyes érdekével összhangban álló tevékenységek elrendelése, a fiktív vagy szabálytalan számvitel, az aktív eszközök elvonása vagy elrejtése, a piaci körülményekhez képest súlyosabb költséggel járó hiteleszközök alkalmazása és a fizetésképtelenséget megelőzően egyes hitelezők jogszerűtlen előnyhöz juttatása. PubDate: 2023-10-26 DOI: 10.47745/ERJOG.2023.01.06
Authors:Pál Szentpáli-Gavallér Pages: 111 - 131 Abstract: A tanulmány célja a Tripartitum kormányzati vonatkozásainak és a magyar jogtörténetben betöltött szerepének felvázolása az Erdélyi Fejedelemség fennállása idején, az Approbaták formájában bekövetkezett első kompilációjában. E cél elérése érdekében a Tripartitum és a vonatkozó, főként közjogi jogszabályok kerülnek a tanulmányba belefoglalásra, a teljesség igénye nélkül, a terjedelmi korlátokat figyelembe véve. PubDate: 2023-10-26 DOI: 10.47745/ERJOG.2023.01.07
Authors:Emőd Veress Pages: 133 - 141 Abstract: A tanulmány, amely egy tervezett cikksorozat első részeként kerül közreadásra, a korábbi román Állambiztonsági Osztály (a rettegett Securitate) titkosítás alól feloldott iratainak levéltári kutatásából származó kezdeti eredményeket ismerteti. A szerző saját családtörténetének összefüggésében mutatja be a romániai szovjet típusú diktatúra politikai repressziójának többszörösen alávetett erdélyi magyar író és irodalomtörténész, Veress Dániel titkosszolgálati zaklatása és megfigyelése során keletkezett egyes dokumentumok tartalmát. Az írás a vizsgált korszak légköre, a jogfosztás állapotának jogtörténeti szempontú ismertetése útján illusztrálja nem csupán a vizsgált történelmi időszak hatásaikban mindmáig, mélyen nyugtalanítóan tovább élő jogsértéseinek jellegét, hanem az alapvető emberi jogokat megtipró önkényuralmi rendőrállam rutinszerűvé vált, visszaélésekkel terhelt működését is. PubDate: 2023-10-26 DOI: 10.47745/ERJOG.2023.01.08