Authors:Előd Bartis Pages: 7 - 16 Abstract: Jelen tanulmány azt kívánja vizsgálni, hogy milyen hatást gyakoroltak a Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapvelvei a 2011-ben, illetve 2013-ban hatályba lépő román és magyar polgári törvénykönyvek képviseleti szabályozására, mennyire tartották szem előtt a jogalkotók az Alapelvek eredményeit, és megfigyelhetők-e jogharmonizációs törekvések e két jogrendszer viszonyában. A képviselő cselekményeinek beszámítása a képviselet mechanizmusának központi kérdése, így az elemzés szükségképpen kitér a Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelveinek és a vizsgált nemzeti jogrendszereknek a képviseleti koncepcióira. PubDate: 2022-05-26 DOI: 10.47745/ERJOG.2022.01.01
Authors:Gabriella Eleonóra Bonyhai Pages: 17 - 29 Abstract: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha a korlátozás közérdekből történik, törvényben meghatározott feltételek mellett és méltányos összegű kártalanítás kifizetésének következtében. A következőkben egy rövid elemzést próbálok megírni azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt száz év távlatában ezt mennyire sikerült betartani. Továbbá arra keresem a választ, hogy az államosított ingatlanok esetén milyen mértékben nyújt a visszaszolgáltatás teljes körű kártérítést. PubDate: 2022-05-26 DOI: 10.47745/ERJOG.2022.01.02
Authors:Norbert Füzi Pages: 31 - 42 Abstract: A korlátolt felelősségű társaság egyszerre hordozza a személy- és a tőkeegyesítő társaságok stílusjegyeit, a társaságon belül a tagok közt jelen van egy kölcsönös, intuitu personae jellegű bizalmi viszony, vagyis az affectio societatis. Dolgozatomban a társaságok e formáját vizsgálom a román társasági törvény legújabb módosításának fényében, de kitérek a magyar korlátolt felelősségű társaság modelljében megjelenő üzletrész és a románbeli társasági rész fogalmak összehasonlítására is. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy mennyire sérül az affectio societatis a társasági részeknek a társaságtól idegen személyre történő átruházása esetén. Kutatásom során arra a következtetésre jutottam, hogy Romániában a közelmúlt törvénymódosításai következtében a társasági rész elindult az értékpapírosodás útján, úgy is fogalmazhatnék, hogy „részvényesedik”. Ennek oka, hogy fellazulni látszanak a társasági rész átruházhatóságának szabályai, a kógencia helyét sok esetben a diszpozitivitás veszi át. A tagok egymás közti bizalmi viszonyrendszere megbomlani látszik, így veszélybe kerül az affectio societatis, és háttérbe szorul a korlátolt felelősségű társaság személyegyesítő jellege. PubDate: 2022-05-26 DOI: 10.47745/ERJOG.2022.01.03
Authors:András Peti Pages: 43 - 54 Abstract: A tanulmány tárgyát képező, jogtudományokat és közgazdaság-tudományokat ötvöző kérdéskör elemzése elején egy olyan jogászprofesszor munkásságát méltatom, aki mind Kolozsváron, mind Budapesten meghatározó személyisége volt a múlt század eleji társasági jogi oktatásnak. A szervezés- és vezetéselméletek századok óta foglalkoztatják a filozófusokat, befolyásos gondolkodókat, különböző szakterületek tudósait. A szervezet, jelen esetben az állami vállalatok hatékony menedzsmentjének „előfeltétele vagy a nagyon alapos kutatás, vagy a vizsgálandó szervezettel való együttélés”. A múlt században három fő irányvonal határozta meg a szakmát: a modern, a szimbolikus és a posztmodern perspektíva. Az állami vállalatok mint gazdasági szereplők, valamint a tulajdonosi jogokat gyakorló állami intézmény kontrollhatáskörének vizsgálata sajátos következtetések levonására szolgálhat a szervezés- és vezetéselméletek összehasonlító elemzése alapján. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD – Organisation for Economic Co-operation and Development) kidolgozta az állami vállalatokra vonatkozó felelős társaságirányítás irányelveket. Ezek az ajánlások hozzájárulnak egy megbízható, kiszámítható és átlátható gazdasági környezet kialakításához. A szervezés- és vezetéselméletek alapos elemzése által megismerhetjük a szervezet szerkezetét (struktúráját), műveleteit és vezetési módszereit (menedzsmentjét), és lehetőséget biztosít arra, hogy az ott dolgozók közötti kölcsönhatásokat kontrasztos perspektívából értékelhessük. A célja bátorítani a tudatosság és az érzékenység fejlődését a menedzsmentfolyamatok iránt, a dolgozók magatartását és teljesítményét befolyásoló szervezeti tényezők megismertetése által. PubDate: 2022-05-26 DOI: 10.47745/ERJOG.2022.01.04
Authors:Zoltán Péter Sinkó Pages: 55 - 68 Abstract: A 21. századi pandémia okozta válság kezelése, illetve a digitalizációval járó változások olyan rugalmas megoldásokat követeltek, melyek mind a munkáltatókat, mind pedig a munkavállalókat kimozdították az addig hagyományosnak vélt munkajogi közegből. Jelen tanulmány célja meghatározni a távmunka, az otthonról végzett munka és a home office típusú speciális munkavégzési formák jellegzetességeit, a köztük fennálló különbségeket, valamint ezek viszonyulását az uniós szinten vizsgált digitalizáció okozta változásokhoz. PubDate: 2022-05-26 DOI: 10.47745/ERJOG.2022.01.05
Authors:Tamás Szendrei Pages: 69 - 83 Abstract: 2019. június 20-án elfogadásra került és 2019. július 31-én hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1151. irányelve az (EU) 2017/1132. irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használatának módosításáról („Irányelv”), amely az európai társasági jogi csomag két irányelvéből az első. Az Irányelv fő célja a digitális eszközök és folyamatok használatának előmozdítása. Tehát az Irányelv a digitális eszközöket és folyamatokat támogatja a társasági jogban, és három fő célt foglal magába: lehetővé tenni a társasági információk online benyújtását és elérését, egyes társasági formák online alapítását, illetve a fióktelepek online bejegyzését. Romániában az Irányelv átültetési határidejét az Európai Bizottság engedélyével 2022. augusztus 1-re tolták ki. A román nemzeti társasági jog területén a közelmúltban végbement jogalkotási fejlődés reményre ad okot, azonban az Irányelv román jogba történő átültetését célzó törvényhozási folyamat még távol áll a teljes végrehajtástól, így az átültetési eljárás jelenleg folyamatban van. A román társasági jog jogalkotási fejlődése meglehetősen dinamikus, annak ellenére, hogy az Irányelv átültetése előreláthatóan jelentős késedelmet szenved. PubDate: 2022-05-26 DOI: 10.47745/ERJOG.2022.01.06
Authors:István Valdman Pages: 85 - 97 Abstract: Tanulmányom az erdős területek romániai visszaszolgáltatását követő társtulajdonosi jogok és kötelezettségek témáját járja körül. A dolgozat célja az 1945 előtt Erdélyben is hatályos 1918 előtti magyar polgári jog és az aktuális román polgárjogi szabályozás párhuzamba állítása, bizonyos konkrét jogi kérdések megoldásának keresésére tett kísérlet. A párhuzamot dr. Kolosváry Bálint jogászprofesszor munkássága alapján készítettem, aki 1921-ig a kolozsvári, majd a pécsi jogi egyetem tanárja volt, és a magyar polgárjog terén egyebek közt A magyar magánjog című tankönyvet is szerkesztette, mely számos kiadást ért meg. Kutatásomhoz és célom eléréséhez az összehasonlító módszert, a szakirodalmi kutatást és a jogesetek tanulmányozásának módszerét alkalmaztam. Az esettanulmányom fókuszában egy konkrét jogeset áll, melyet a dolgozatomban kivonatosan, az elemzés tárgyára releváns részleteiben mutatok be. A kutatásom során arra a következtetésre/eredményre jutottam, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok szerint egy kisebbségi társtulajdonos kedvezőbb helyzetben van az egykor érvényes magyar magánjogi szabályokhoz képest. PubDate: 2022-05-26 DOI: 10.47745/ERJOG.2022.01.07
Open Access journal
[1 journal]
